| |
A 10.000 lakosú város a 37-es úton fekszik. Vasútállomásán megállnak a Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely, valamint a Budapest-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza vonal vonatai.
A Hegyalja kapujaként emlegetett gazdag múltú kisváros kedvező földrajzi fekvése következtében már az ősidőkben lakott terület volt. Szerencs első okleveles említése 1216-ból való. 1241-ben a Szent János-rendű keresztes lovagok (Johanniták) monostora állott itt, amely a Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága nevet kapta.
A fontos kereskedelmi és hadi út mentén fekvő települést a Bocskai István, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett korszak, illetve a függetlenségi harcok tették históriánk fontos helyszínévé. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt. A valódi gazdasági fellendülés a 19. század utolsó harmadának ipartelepítésével, valamint a vasút kiépítésével következett be, különösen az 1889-ben felépített Szerencsi Cukorgyár járult hozzá a népesség növekedéséhez. Az elvesztett városi rangot a település 1984-ben kapta vissza.
Minden év júniusában fontos gazdasági esemény a hegyaljai gazdanapok, és az augusztusban zajló Zempléni Művészeti Napoknak is fontos helyszíne a város.
| |
Térképek
Képek
| |
