| |
A Magyarország északkeleti részén elterülő borvidéken előkerült a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő levelének lenyomata. Elmondható tehát, hogy a szőlő Tokajban őshonos. Ez a kivételes mikroklímának, a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységek következtében kialakult talajviszonyoknak, a kedvező fekvésű lejtőknek, a Bodrog és Tisza folyók keltette őszi párának köszönhető.
Tokaj-Hegyalja a világ első zárt borvidéke. Az erről szóló királyi rendeletet III. Károly adta ki 1737-ben. A tokaji bor, vagy az idők során a bor fogalmát is magába olvasztó tokaji jelző, amely ma már önmagában is jelenti ezt a páratlan nedűt, évszázadok óta, határainkon túl is mint a borok királya, a királyok bora szerepel a köztudatban.
A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyén fekvő ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége elgondolkodtatja és lenyűgözi a látogatót.
| |
Térképek
Képek
Települések
|
Bodrogkeresztúr |
Mád |
|
Olaszliszka |
Sárospatak |
|
Szerencs |
Tokaj |
Tolcsva |
| |
