| |

A 1500 lakosú település megközelíthető a 71-es útról leágazó közúton, vagy vonattal a Székesfehérvár-Tapolca vonalon (a balatonfüredi állomáson kell leszállni, onnan autóbusszal folytathatjuk utunkat).
Tihany már az őskorban is lakott hely volt; az Óvár sáncaiból kerültek elő leletek a kőkorszakból, a vaskorszakban alakították ki azt a földvárat, amely máig az egyik legszebb a vidéken. Az apáti dombon római villa alapfalait találták meg a régészek.
A magyar történelemben 1055-ből van először írásos feljegyzés: ez a híres Tihanyi Alapítólevél, az első nyelvemlék, amelyet ma Pannonhalmán őriznek. A XI. század közepén I. András király bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett. Amikor pedig a király meghalt, ide temetkezett.
Tihanyban sok művész töltötte a nyarait, pl. Borsos Miklós, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Passuth László, egy ideig Sajkodon lakott Németh László. Illyés Gyula mondta, hogy nyáron Tihanyt illetné az ország fővárosának címe, hiszen ilyenkor nem érdemes máshol élni.
Tihany Európa egyik gyöngyszeme, ékkő a "magyar tenger" közepén. A vulkanikus eredetű félsziget felszínét gejzírek által létrehozott mészkőkúpok színesítik. A sajátos klímának, a két lefolyástalan tónak köszönhetően számos növény- és állatritkaság található a félszigeten. Nemcsak a táj szépsége, de a falu varázslatos hangulata, a történelmi emlékei is vonzóvá teszik Tihanyt a turisták számára.
Az apátság temploma (mint évszázadokon át) ma is a falu kulturális szellemű életének központja. A templomot övező nádfedeles házak a múlt század hangulatát idézik. A skanzen a csaknem ezer éves falu halászó, földművelő népének életét mutatja be. Az öreg házakon túl a Belső-tó vize csillog. Mögötte látható a csaknem száz gejzírkúp legszebbike. A régi falura ezenkívül a XIII. századi Ujlaki templomrom is emlékeztet, az újra pedig a part környéki üdülő övezetek látványos vendéglátó helyei.
| |
Térképek
Képek
| |