| |
Az 1100 lakosú település megközelíthető a Balaton északi partján haladó 71-es úton, hajóval vagy vonattal a Székesfehérvár-Tapolca vonalon (a legközelebbi vasútállomás: Badacsonytördemic-Szigliget).
Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt; minden oldalról víz vette körül. A "sziget" és a "liget" szó összetételével jött létre a neve. A honfoglalás idején a Lád nemzetség telepedett le Szigligeten. A tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt a tulajdonos, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig. A középkori község az avasi rom környékén, a tópart közelében alakult ki, nem a vár alatt. Később lakói a vár alá húzódtak: jellegzetes vár alatti település, a házak egymás fölé épültek sorban a Várhegy oldalában.
A várat a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. Később a Lengyel-család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is tulajdonosa volt. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.
Szigliget ma is a Balaton különlegesen szép területének számít. Legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya.
Szigliget az ezerszínű balatoni táj egyik gyöngyszeme, hangulata, atmoszférája van. A táj szépsége, a gyönyörű kilátás mellett a romantikus hangulatú műemlék-parasztházak, a hegyoldalban kanyargó szűk utcák, a magányosan meredező középkori vár látványa az első pillanatban megragadja a látogatókat, ihletet adva költőnek, íróknak, festőművészeknek.
A szép táj, történelmi hangulat mellett Szigliget a nyugalmat, a nyugodt kikapcsolódási lehetőséget biztosítja az ideérkező látogatóknak.
| |
Térképek
Képek
| |
