Országok :: Magyarország :: Balaton :: Szántód  
 



A közel 400 lakosú községet a 7-es számú főútról Zamárdiból vagy Balatonföldvárról leágazva lehet megközelíteni.

Szemben Tihannyal, a Tihanyi-félszigettel itt a legkeskenyebb a Balaton. A déli oldalon a hullámzás több helyen is alakította, formálta a partot, leválasztva a déli berkeket. A hullámverés által idehordott üledékből épült a szántódi turzásháromszög.

Az 1055-ből származó alapítólevélben "koku zarma" kifejezést a föld nyelvével, azaz Szántóddal azonosítható. I. András a tihanyi apátságnak adományozta, és az ő birtokukban is maradt hosszú évszázadokon át. II. Endre birtokösszeíró levelében már a révvel is találkozhatunk. Az átkelő csak a XVIII. század végén került a királyi kamarához, később a somogyi vármegyéhez, majd a Balatoni Hajózási Társasághoz.

A XX. század elejétől a révhez vezető út mellett parcellázták a területet, lakóházépítések kezdődtek el. A vasútállomás megépülésével az üdülőépítkezések üteme felgyorsult. 1996 őszén váltak valóra a szántódiak önállósodási törekvései. Ebben az évben választhatták meg első önálló önkormányzatukat. Kedvező infrastruktúrát, 130 családi házat és ezer üdülőt örököltek. A közeli átkelőhely, a Balaton-part strandjai, Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központja mind a továbbfejlődés záloga.

Szántód lakóinak száma folyamatosan nő, többségük az idegenforgalomból él. Lakóházaik mellett nagy számú üdülő van itt. Nem kevesebb, mint kilencszáz ingatlant használnak nyaralási célokra a turisták. Ma a legtöbb nézőt a lovasprogramok vonzzák Szántódpusztára, amely nemzetközi versenyeknek is gyakran ad otthont.

 

Térképek




Képek