| |
Baranya megye székhelye, az ország legdélebben fekvő, 170.000 lakosú nagyvárosa. Pécsett és környékét a kedvező földrajzi viszonyok már korán alkalmassá tették az ember megtelepedésére. Az első emberre utaló jelek a Mecsekben az i.e. 80-60 ezer közötti évekből valók. A Római Birodalom is elfoglalta Baranya megye területét. A mai Pécs területén elterülő egykori Sopianae városa Valeria tartomány közigazgatási székhelye lett. A 3. század közepén tűntek fel Pannóniában, Pécsett is a kereszténység első nyomai. Az itt működött egyházközség tevékenységének kiemelkedő emlékei (a mai Magyarországon egyedülállóan) az ókeresztény sírkamrák.
A Római Birodalom felbomlása után a népvándorlás népei, népcsoportjai lakták a területet István király koronázásának évében vetette meg a pécsi püspökség alapjait, az 1009. évi birtokadománylevélben határozták meg területét, és kezdték meg a ma is álló Székesegyház templomelődjének építését. 1367-ben Pécsett Nagy Lajos király alapította hazánk első, Közép-Európa negyedik egyetemét. A török 1543. július 29-én szállta meg a várost. A régi épületeket meghagyták, vagy egy részüket átalakították. Így lett a középkori Szent Bertalan templomból Gázi Kászim pasa nevét viselő dzsámi. 1780-as esztendőben Pécs szabad királyi városi rangot kapott, amelyet Mária Terézia adományozott a városnak. A város az egész Dél-Dunántúlon a kereskedelem, ipar és kulturális élet vonatkozásában átvette a vezető szerepet.
A II. világháború súlyos szenvedéseket hozott Pécs lakosságának. Az államosítás a bányákon kívül a híres pécsi gyárakat, 1948-tól az iskolákat is érintette. A rendszerváltás után megkezdődött a pécsi ipar szerkezetének átalakulása: üzemek, gyárak, bányák szűntek meg, vagy más társasági formában folytatták tevékenységüket. A város kulturális életére a gazdagság, sokszínűség jellemző, továbbá a hagyománytisztelet és a megújulásra törekvés.
„A mediterrán hangulatok városa ”- mondják Pécsről. Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, valóban érezheti ezt a hangulatot.
| |
Térképek
Képek
| |
