| |
A 3.700 fős város megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról; vasúton: a Veszprém-Győr vonalon.
A közelmúltban várossá lett település címere sűríti a múltat. Szent Márton alakja a címerképben azt is jelzi, hogy elnevezése újkori. Ezt megelőzően ugyanis Szentmárton volt a neve. A könyv és a szőlőfürt pedig az apátság teremtette két kultúrát köti a településhez. Az első bencés szerzetesek Géza fejedelem hívására 996-ban érkeztek magyar földre.
Hamarosan lerakták alapjait kis missziós kápolnájuknak, miután megépítették földbe vájt, agyagba rakott, vízmosta kövekből falazott, egyszerű szerzetesi celláikat. Az építkezés befejezését Géza már nem érte meg. István király idején, 1001-ben szentelték fel. 1594-1606 között a végvárrá lett kolostor hol a magyarok, hol a törökök kezén volt. A török végleges kiűzése után megindulhatott a kolostor épületeinek rendbehozása. Az 1823-ban kezdődő építkezésekkel a hatalmas könyvtárépületnek és a templom klasszicista tornyának megalkotásával kialakult a kolostor mai formája.
| |
Térképek
Képek
| |
