| |
Az 17.000 fős település megközelíthető közúton: a 4-es úton; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon.
Három tájegység, a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján jött létre. II. Ulászló király 1506-ban kelt oklevelében Thurzó György váradi püspök birtokaként említi. Birtokjoga volt még a Rákócziaknak is, s Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. „Rákóczi-harang” is. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett (az udvar József nádornak adományozta a 19. század elején). Püspökladány 1986-ban kapott városi rangot.
A város gazdasági élete (néhány kisebb ipari üzem és a vasút kiemelkedő fontossága ellenére) ma is főleg a mezőgazdaságon nyugszik.
Püspökladány talán legfőbb idegenforgalmi vonzerejének számít az egész évben nyitva tartó termálfürdő, amelynek gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek. A városban erős a lokálpatrióta érzület, gyakran összehívják az elszármazottakat. Sok civilszervezet, alapítvány, egyesület működik itt. Állandó rendezvény a Sárrétmenti Gyermek Népzenei és Néptáncfesztivál májusban, a Sárrétmenti Vállalkozói Hetek novemberben.
| |
Térképek
Képek
| |
