| |
A szikes puszták és mocsarak állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik jobban meg kívánják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat. A puszta peremén a löszhátakon él a túzok, a kopár szikeseken fészkel a sziki pacsirta. A május elején még tocsogókkal borított, nedves szikfokok fogyatkozó madara a széki csér. A nádsűrűk gémtelepein él a nagykócsag, kanalas gém és az igen ritka batla. Tavasszal és ősszel a Hortobágy a vonuló madarak egyik legfontosabb pihenőhelye, darvak ezrei krúgatnak a puszta felett.
Növényvilága is igen gazdag, a száraz pusztát a vörösnadrág csenkesz, sziki őszirózsa és a sóvirág díszit, a mocsarak jellegzetes növényei a tündérfátyol, tündérrózsa, rucaöröm, békatutaj. Az utóbbi néhány évszázad külterjes állattartásának ősi pásztorhagyományai, az ősi háziállatfajták, magyar szürkemarha, racka juh a mai napig fennmaradt. A ma is látható pásztortanyák, hodályok, gémeskutak a hagyományos állattartás a pusztai állattartás emlékei. A természeti ritkaságokon kívül más értékeket is találunk. Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú híd, mely Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. A híd lábánál álló Hortobágyi Csárda háromszáz éve áll és fogadja az utazókat.
A Szálkahalmi pusztáról és a Mátai Ménestől induló kétórás szekerezés alatt láthatják a vendégek a magyar szürkemarhát, mangalica malacot, házi bivalyt, ménest, csikósok bemutatóját, racka nyájat, ártézi folyós kutat és a fekete kerámia készítését. Megízlelhetjük a régi pásztorételeket, a slambucot, gulyást. Egyszerű, varázslatos, szép. A csend, zajló nyüzsgés, hirtelen viharok, délibábos hajnalok hazája a Hortobágy.
| |
Térképek
Képek
Települések
|
Balmazújváros |
Hortobágy |
|
Nádudvar |
Polgár |
|
Püspökladány |
Tiszacsege |
| |
