| |
A 4 900 fős várost Keszthelyig a 71-es úton, vagy vasúton a Balatonszentgyörgy - Tapolca vonalon érhetjük el.
A település történetéről feljegyezték: 1328-ban Heuwyz-nek írják a nevét, ami a meleg vízre utal. XVIII. század végen gróf Festetics Györgynek a lefolyócsatorna bal partján létrehozta az ún. Ótelepet. Öltözésre-vetkőzésre alkalmas deszkaházat építtetett, amit a környék népe ingyen használhatott. Festetics II. György 1858-ban épületeket emeltetett, amelyekben a fürdővendégeket el lehetett helyezni. Ugyanebben az évben építettek 10-12 beteg részére ingyenes fürdőházat, majd a tavon fürdőkamrákat kabinokkal. 1911-ben a fejlődés első szakaszának elismeréseként a belügyminiszter megadta Hévíznek a gyógyfürdő jellegű település címet.
A két világháború között Hévíz az ország legjelentősebb gyógyfürdőjévé vált. Ekkor épült ki a strandfürdő (1926-ban), majd az emeletes strandépület, később pedig a vasszerkezetű, üvegtetejű fürdőház. A II. világháború után szovjet hadikórház lett a fürdő, majd községi tulajdonba került. Később, mint közérdekű üzemet állami kezelésbe vették. 1964 és 1968 között megépült az akkori Magyarország legnagyobb és legmodernebb fedett terápiacentruma, a fedett fürdő. 1986-ban leégett a tóra épített fürdőépület, amit az 1990-es évek elejére állítottak helyre. A település 1992-ben városi rangot kapott.
| |
Térképek
Képek
Gyógyfürdők
|
Hévízi Tófürdő |
| |
