| |
A 24 000 lakosú város megközelíthető a 4-es úton Debrecentől délnyugati irányban, vasúton: a Budapest - Szolnok - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony vonalon.
Az egyik legkorábban említett magyar település, először a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075) bukkan fel Szoboszlóvására néven, 1333-ban már bizonyíthatóan egyházas hely. Sorsa ekkortájt fonódott össze Debrecennel. A XVI. század végén kirobbant tizenötéves háború pusztítást hozott, noha Szoboszló tartósan sohasem néptelenedett el. A XVII. század végén a szabolcsi hajdúvárosokból megalakult Hajdúkerület tagja, s a XVIII. században egymás után négy hajdúkerületi főkapitányt is adott. Bérelt pusztabirtokai révén határa tágas, kiterjedt, ahol fejlett állattartás és földművelés folyt.1876-ban megszűnt a Hajdúkerület. Szoboszló Hajdú vármegye rendezett tanácsú városa lett, lélekszáma gyorsan növekedett, a XIX. század végén több mint 15 000 fős a lakossága.
Az igazi fordulópontot azonban az 1925-ös esztendő hozta. A fürdő társadalmi hatása Hajdúszoboszló életében felbecsülhetetlen volt, hiszen hosszabb távon átalakította a város mindennapi életét, sokaknak munkahelyet is biztosítva. Ma is elsősorban fürdővárosként ismert a település. A város hagyományosan nagy gondot fordít arra, hogy színvonalas programokat kínáljon a fürdővendégeknek, az ide érkező turistáknak.
| |
Térképek
Képek
Gyógyfürdők
|
Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő |
| |
