| |
A 34 000 lakosú város megközelíthető az 5-ös úton. Vasúton a Püspökladány - Vésztő - Kötegyán - Békéscsaba vonalon érhető el.
A Körösök közelsége alkalmassá tette a területet az ember letelepedésére, így az emberi élet nyomai a csiszolt kőkorszaktól kimutathatók. A város nevét az egyik magyarázat szerint Gyula nevű földesuráról kaphatta, mások szerint a honfoglaló törzsek katonai vezetőjének a tisztségneve rejtőzik mögötte.
A település akkor emelkedett ki a környező falvak közül, amikor a XIV. század folyamán megszervezték a gyulai uradalmat, ezzel egy nagyobb terület központjává lett. Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta, a főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta, ezzel Gyulát véglegesen a vármegye székhelyévé tette. Mátyás kora és a XVI. század első fele a középkori Gyula fénypontja volt. Közigazgatási vezető szerepét 1950-ig tartotta meg, akkor a megyeszékhelyet is áthelyezték Békéscsabára.
A 2005 méter mély kútból feltörő gyógyvíz 1958-ban új távlatokat nyitott a város előtt, s évek során kiépült az egykori grófi kastély védett természeti környezetében a Várfürdő.
Színházi előadásokat 1964-ben játszottak először a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarán, s azóta a Gyulai Várszínház előkelő helyet foglal el a nyári rendezvények sorában.
A híres gyulai kolbászt helyi hentesmesterek fejlesztették ki a század elején, ifj. Balogh József mester 1910-ben aranyérmet nyert a Világkiállításon.
| |
Térképek
Képek
Gyógyfürdők
|
Gyulai Várfürdő |
| |
