| |
Az 11.000 lakosú város megközelíthető közúton: az M1-es autópálya felől a 85-ös úton; vasúton: a Sopron-Győr vonalon.
A honfoglalás idején itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja. A kapu védelmére erősséget emeltek és a „kapu" taghoz kapcsolódott a „vár" szó. 1387-ig királyi vár, ekkor a rábaközi Osl nemzetségből származó Kanizsayak kezére kerül 1558-ban már mezőváros volt, s fejlődése (a török dúlást leszámítva) folyamatos. A trianoni békeszerződés után egy ideig a megye székhelye volt. A II. világháború után gimnázium nyitotta meg kapuit. 1969-ben várossá nyilvánították. Kapuvárhoz tartozik, de már kis faluvá nőtt Öntésmajor.
A vendéglátás területén számos kis- és nagyvendéglő, ill. kiskocsma finom házias ízeivel csalogatja a betérő látogatót. A helyi hagyományok iránt érdeklődőket a Rábaközi Múzeum, a művészetek iránt fogékonyakat pedig a város szülöttjének, Pátzay Pál szobrászművésznek emlékkiállítása várja. Kapuvár főterének arculata az 1900-as évek elején nyerte el jelenlegi formáját. Ekkortájt épültek a városképet ma is meghatározó középületek, a járásbíróság, a főszolgabíróság és az adóhivatal épületei, a Szent Anna templom, valamint a polgári létformát tükröző lakóház- és üzletsor.
| |
Térképek
Képek
| |
