| |
A 62 000 lakosú város megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról, vagy vonattal a Budapest - Miskolc fővonalról.
A régészeti feltárások alapján elmondható, hogy itt már a X. század közepétől egy állandó, megtelepedett népességnek kellett élnie. István király az elsők között alapított Egerben püspökséget. A tatárjárás idején a mongolok könnyűszerrel foglalták el a várost, ezért 1248-ban IV. Béla utasítást adott kővár építésére.
A középkori Eger fénykorát a XV. század második felében élte. Ebben az időszakban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, s helyükre szőlőt telepítettek. A településen egyre több polgári ház épült. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a régi vízfolyást követő belvárosi, ma is kanyargós mellékutcák. Egerben jól tudták, hogy a török nagy hadjáratra készülődik, ezért hozzáláttak a vár megerősítéséhez. Az 1552-es év hozta el Eger számára a nagy helytállás lehetőségét, dicsőségét. Az ostromgyűrű 1552. szeptember 10-én zárult be a vár körül. A negyvennapos ostrom után a török sereg október 18-án elvonult a vár alól. A várat a törökök csak 1596-ban tudták elfoglalni, amikor már zsoldosok védték.
A törökök 1687-es kivonulása után megjelentek a jezsuiták a városban, majd jöttek a ciszterciek, minoriták, ferencesek, szerviták, trinitáriusok, és csakhamar hatalmas építkezésekbe kezdtek.
Az 1700-as évekre tehető az egri borvidék kialakulása. Ekkor telepítették be a város határát szőlővel, a bor nagy részét pedig külföldre szállították.
Az egri borok közül a legtekintélyesebb és a legismertebb az egri bikavér, amelyet négy szőlőfajtából nyernek. A kékfrankos, kadarka, az oportó és a medina szőlőkből készülő, mélyvörös színű, mérsékelten fanyar bikavér rendkívül népszerű.
A XIX. században természeti csapások sújtották a várost: tűzvész, árvíz és pestisjárvány. Az elkövetkező évtizedek azonban a fejlődés számos bizonyítékát adták: cukorgyár, szeszgyár, keményítőgyár létesült. 1904-ben megnyílt Egerben az önálló kőszínház. és az egri gyógyforrásokra épülve a strandfürdő, ahová már ekkor sokan jöttek pihenni, gyógyulni. Magyarországon 1933-ban Eger elsők között kapta meg a gyógyfürdőengedélyt.
Itt máig sem jött létre környezetszennyező nehézipar, ezért a város és környéke meg tudta őrizni a Bükk és a Mátra által biztosított tiszta levegőjét. Talán ennek is köszönhető, hogy a város többször elnyerte a Virágos Város címet.
| |
Térképek
Képek
Gyógyfürdők
|
Egri Termálfürdő |
| |
