| |
Az 1600 lakosú község megközelíthető a Balaton északi partján haladó 71-es úton, Veszprém felől a 73-as úton, vagy vasúton a Budapest-Székesfehérvár-Tapolca vonalon.
A község neve bolgár-török eredetű, egy halfajtát jelentett, ami azt bizonyítja, hogy valamikor halászfalu volt itt. A falu kis dombja, a Kőkoporsó-domb valaha római villákkal volt beépítve, ma nyaralókat, üdülőházakat és természetesen sok szőlőt láthatunk itt.
A honfoglalás után három község alakult ki Csopak területén: Nosztre falu a völgy kezdeténél (nyomtalanul elenyészett), Csopak (1277-ben már említik, és itt már akkor is vízimalmok működtek), Kövesd (Cuesth néven 1121-ben említik először, és a csopakiak most is Küesdnek mondják a falurész nevét). Csopak már 150 évvel ezelőtt is a boráról volt híres:
"Itt Csopaknál igazán a bor hazájában találhatja magát minden idegen, kik ide vaspályán, a Kisfaludy gőzösön mind sűrűbben érkeznek" - írta egy újság 1863-ban. A boron kívül a szénsavas víz is kincse a falunak. A filoxéravész 1890-ben a többivel együtt az itteni szőlőket is elpusztította. Ezután került sor az újratelepítésre és az olaszrizling meghonosítására, amely azóta is a híres csopaki bor fő alkotóeleme.
Csopak festőien szép környezete vonzza a művészeket, az üdülni, pihenni vágyókat, a természet rajongóit. Strandjának vize, a csopaki bor különleges zamata, az üdítő savanyúvíz, és a csopaki nyár gazdag programjai, valamint az itt lakók kedves vendégszeretete várja az idelátogatókat.
| |
Térképek
Képek
| |
