Magyarország fővárosa, közel kétmilliós lélekszámú közigazgatási, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási, kulturális, művészeti és sportcentrum. A Duna, amely földrajzi és tájképi szempontból is meghatározza a város jellegét, 28 km hosszan szeli át. A csodálatos fekvésű városban Budán hegyes, míg Pesten sík a terület. Budapest karsztvízben, barlangokban gazdag, gyakoriak a főváros területén a természetes hévforrások. A több mint 130 gyógyvízforrás, illetve kút adja annak a világhírű fürdőkultúrának az alapját, amely már a rómaiak idejében elkezdődött.

Az első kőházakat a rómaiak építették, akik i.e. 10-ben kezdték meg hódításaikat a jelenlegi Magyarország nyugati részén, és létrehozták Pannonia provinciát, amelynek 106-ban lett fővárosa Aquincum. E római város romjai a mai Buda északi részén megtalálhatók. A várost 409-ben a hunok foglalták el, majd 470-890-ig a népvándorlás idején gótok, longobárdok, avarok, frankok, szlávok éltek a város területén.

A magyar törzsek 896-ban jelentek meg itt. Az első település a Csepel-szigeten jött létre. A tatárjárás után IV. Béla kővárak építését rendelte el az egész országban. 1247-65-ig maga is várat épített Budán, és ide helyezte át az ország fővárosát. (Ezt megelőzően Esztergom volt.) Az új főváros rohamos fejlődésnek indult. A budai vár mai formáját Zsigmond uralkodása idején (1387-1437) kapta, díszes palotája gótikus stílusban épült.

Mátyás idején (1458-1490) Európa egyik kulturális és művészeti központja, amelyre jelentős hatást gyakorolt az olasz reneszánsz szelleme. 1541-ben a török 145 évre birtokba vette a várost. Ez idő alatt a város lakosságának létszáma és gazdasági jelentősége egyaránt csökkent. 1808-ban a király elfogadta a Szépítési Tervet, amelynek értelmében nagyszabású városrendezésre került sor: csatornázásra, útépítésre, bontásokra, parcellázásra.

1872-ben a három várost egyesítették, mely szerint Pest, Buda és Óbuda közös neve: Budapest. A lakosság lélekszáma ekkor 280.000 fő. ( A századfordulóra 750.000, a 20. század első éveiben már Európa 8. legnagyobb városa.) A fejlődés folyamatos volt egészen a világháború kitöréséig. A felszabadulás új korszakot nyitott mind az ország, mind a főváros életében. A romok eltakarítása és felújítása után megkezdődött a város folyamatos fejlesztése, gazdasági, kulturális és minden más területen. A fejlődés azóta is folyamatos. Ma a főváros számos műemléke és természeti látványosságai közül kiemelkedik a két világörökségi helyszín.

Térképek

Képek

Gyógyfürdők

| Gellért Gyógyfürdő és Uszoda |
| Lukács Gyógyfürdő és Uszoda |
| Rudas Gyógyfürdő és Uszoda |
| Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda |