| |
Az 1900 fős település a 7-es főúton, vagy a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon közelíthető meg.
A honfoglalás korából származtatható a település elnevezése, amely szerint a magyar eredetű "Szemes" elnevezés az őrhelyre utalna. A XIX. század második felében elkészült a vasútvonal, az 1880-as évektől pedig élénkülni kezdett a fürdőélet. A környékre főleg Székesfehérvárról érkeztek nyaralni. A helybeliek a tisztaszobákban rendeztek be az itt üdülők számára elfogadható szálláshelyet. A nyaralótelep fejlesztéséért az 1908-ban alakult fürdőegylet tagjai sokat tettek. A két világháború között főleg a középréteghez tartozó hivatalnokréteg építkezett az 1912 óta már Balatonszemesnek nevezett fürdőhelyen.
A község három jól elkülöníthető részből áll. A történelmi településmag a dombháton és a lejtőkön húzódik, az üdülőtelep a vasútvonal és a 7-es út közötti részen, míg a fürdőtelep a vasút és a part közötti részen fekszik. A településhez 9 kilométernyi partszakasz tartozik, amelyből kb. 5,5 km hosszúságú rész szabadstrand.
A régi időkre emlékeztet a 600 éves, eredetileg gótikus templom. Áll még a régi lóváltó állomás, ma Postamúzeum. A falu szülötte volt Reich Károly grafikusművész, szülőháza ma emlékmúzeum. A község temetőjében nyugszik Latinovits Zoltán színész. Érdemes megnézni az életpályájáról szóló emlékkiállítást.
| |
Térképek
Képek
| |
