| |
A 700 lakosú település megközelíthető a Balaton északi partján vezető 71-es úton, vagy vasúton a Tapolca és Balatonszentgyörgy közötti vonalon.
A terület az őskor óta lakott: erre utal a Kr. e. III. századból fennmaradt kőbalta. A Kr. u. III. századból római kori telep és fürdő maradt fenn. Erre a telepre épült a középkori falu, amelynek nevét 1121-ben említik először az Almádi (ma Monostorapáti) alapítólevélben. Nevét valószínűleg II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta. 1699-ben már Meszes-Györökként említik, utalva arra, hogy az itt élők a halászat mellett elsősorban mészégetéssel foglalkoztak.
A település 1902-ben kapta a Balatongyörök nevet. Viszonylag későn, az 1920-as évek elején lett üdülőhely. Az első üdülőházat 1935-ben építették, ezután több periódusban nyerte el a település mai kiterjedését és formáját. A község 1990-ben elnyerte Európa legszebb falvainak járó, "A legszebb virágos falu" (Prix d' Honneur) címet.
A település tavasztól őszig kínál kulturális programokat, mint a három napig tartó szezonnyitó ünnepség, a népművészeti vásár, a borverseny és a Balaton koszorúzása. Kéthetente borfesztivál, bornapok színesítik a programot. A balatongyöröki nyár szeptember első hetében szezonzáró ünnepséggel, szüreti mulatsággal búcsúzik, és várja vissza vendégeit a következő nyárra.
| |
Térképek
Képek
| |
