A 4700 lakosú város délről, az M7-es autópálya felől a 71-es úton, északról, Veszprém felől a 72-es úton; vasúton pedig a Budapest- Székesfehérvár-Tapolca vonalon érhető el.

Fűzfő ősi település; az itt feltárt régészeti leleteket a Veszprémi Múzeumban őrzik. E leletek bizonyítják, hogy a kelták és a rómaiak korában e vidéken virágzó települések hoztak létre. A honfoglalás utáni időkben is gyakran emlegették ezt a területet: a falu Szent László tiszteletére szentelt temploma 1290-ben már állt. A megélhetést állattartás, szőlőművelés, halászat és a Fűz patak hídján szedett vám adta.

Fejlődése 1920-at követően gyorsult fel: 1921-ben települt Fűzfőre a helység mai arculatát is meghatározó két vállalat: a Nitrokémia és a Papírgyár. Ezután kezdett el kiépülni a község gyártelepi része.

Az 1920-as évek végén, a '30-as évek elején a tópart közelében elkezdődött egy üdülőtelep-kialakítás, és ebben az időben épült ki a strand is. Balatonfűzfő 1958-ban lett önálló közigazgatású település, a közelmúltban pedig városi rangot kapott. Területe a Balaton északkeleti csücskét öleli át, három részből áll: Balatonfűzfő, Fűzfőgyártelep és Csebere-Szalmásitelep. Fűzfő ma kedvelt üdülőhely is.

Gazdag kulturális, sport- és egyéb programok, a helyi és a környék kirándulóhelyei, hangulatos éttermek és szórakozóhelyek teszik az üdülést, kikapcsolódást még kellemesebbé.

 

Térképek




Képek