| |
A 2200 lakosú községet megközelíteni a 7-es sz. útról a legkönnyebb (részben áthalad a településen). Vasúton a Budapest-Nagykanizsa fővonalon lehet elérni.
A XIX. század végi filoxérajárvány után gróf Széchenyi Imre ezen a területen is parcellákat jelöltetett ki a tönkrement zalai gazdák részére. A szőlőn kívül facsemetéket, többek között erdei- és feketefenyő csemetéket is telepítettek, amelyeket azóta is szívesen ültetnek az ott élők. A fenyő így megkülönböztető jelképévé vált a létrejött településnek, amelyet már 1912 óta így neveznek. Nem maradt azonban poros kis szőlőtermelő falu, hiszen a századfordulótól kezdve felélénkült a fürdőélet ezen a partszakaszon is.
Megnövekedett nemcsak az itt nyaralók, hanem az állandó lakosok száma is. 1932-ben megalakult a fürdőegyesület, amelynek munkássága révén új utakat, fürdőhelyeket, partvédőműveket, pihenésre alkalmas területeket alakítottak ki. Egy évvel később üdülőhelyi rangot kapott.
Balatonfenyves a déli part egyik leghosszabb partszakaszával rendelkező üdülőhelye. A víz itt sekély és homokos, és nagyon szép kilátás nyílik a tó északi partjára is. A vendéglátó egységek, éttermek száma is megszaporodott és itt mindenki talál szórakozási lehetőséget. A közelben Nagybereken őstermészeti rezervátumot, Csisztapusztán termálfürdőt találunk, amely Fenyvesről kisvasúttal érhető el. Nemzetközi lovaspálya, kisrepülőtér, vidámpark várja a kikapcsolódni vágyó nyaralókat.
| |
Térképek
Képek
| |
