| |

A 8300 lakosú város az egyik legnagyobb település a tó északkeleti végénél. A főváros felől az M7-es autópályáról lekanyarodva a 71-es úton érhetjük el, a 8-as főútról pedig Veszprémnél lekanyarodva egy alig tíz kilométeres útszakasz vezet a városba. Vasútállomása és kikötője is van.
Balatonalmádi városa három település: Balatonalmádi, Vörösberény és Káptalanfüred egyesítéséből alakult ki. Közülük a legrégibb és legnagyobb, Vörösberény valószínűleg az errefelé mindenütt látható vörös talajról kapta nevét. Vörösberényt már a X. században említi a Veszprém-völgyi apácakolostor alapítólevele, mégpedig Szárberényként. A falut Szent István "48 tűzhellyel és 6 halásszal" a monostornak ajándékozta.
A hajdani kis település, a névadó Balatonalmádi először 1493-ban jelent meg oklevélen, bár akkor még a hegyet szőlő borította. Almádi területe a veszprémi káptalan birtoka volt. Villák, nyaralók akkor épültek a lejtőkre, amikor a szőlőt kipusztította a filoxéra. Az 1848/49-es szabadságharc után 167 ház és 196 pince került az összeírók rubrikáira.
Különös lendületet adott a településnek a természetgyógyászati módszerek helyi népszerűsítése a századfordulón. 1961-ben kiemelt üdülőövezetté nyilvánították. Balatonalmádi 1989-ben kapott városi rangot.
A változatos természet, a régmúlt emlékei, a szíveslátás és az aktív pihenés megannyi lehetősége teszik színessé a kirándulók, turisták itt töltött napjait. A városban több, minden igényt kielégítő standfürdő található, így mindenki talál kedvére valót. Szállásról a vízparti szállodák, panziók vagy a sok száz magánház gondosan előkészített férőhelyei gondoskodnak. A város minden pontján hangulatos vendéglők, éttermek, borozók várják ízletes ételeikkel a vendégeket. A sportolni vágyóknak számtalan lehetőség adódik úszásra, evezésre, vitorlázásra, teniszezésre, röplabdázásra, kerékpározásra és lovaglásra.
A város hagyományai, rendezvényei és gyönyörű fekvése biztosíték az aktív pihenésre.
| |
Térképek
Képek
| |