| |
A Badacsony lábánál fekvő, 2300 lakosú települést a 71-es főútvonalon lehet megközelíteni. Vasúton a Tapolca-Székesfehérvár-Budapest vonalon érhető el.
A Badacsony területét már ősidők óta lakták, így ezt a települést is. Már az i.e. III. és II. évszázadból találtak régészeti leleteket. Ebben az időben kelta népek éltek itt. Később rómaiak is lakták a környéket. A honfoglalás után az itt élő emberek főleg halászattal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1263-ban épült meg a pálos rend kolostora, amelyet Szent Imréről neveztek el. A település a XIV. században a szigligeti királyi várhoz tartozott. A török támadások következtében a település elpusztult, az emberek pedig elmenekültek. Véglegesen csak a XVIII. században népesedett be a község. Ekkor a település az Esterházy hercegek birtoka volt. Az itt élők főleg szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de a lakosság egy része halászattal kereste kenyerét.
A táj adottsága, a Badacsony hegye, talaja és a sok napsütés főleg a szőlőtermelésnek kedvezett. A nagyközség a Badacsonyi bortermelés központja. Itt készítik a kéknyelűt, a szürkebarátot, a furmintot, a badacsonyi muskotályt és a rizlinget is. Az utóbbi időben a szőlőművelés sokat fejlődött. Minden évben szüreti mulatságokat rendeznek, s az itt élők máig őrzik a szőlőművelés kultúráját.
Minden évben rengeteg látogatót vonz ez a tájék. A hegyvidék festői szépsége és a Balaton-part rabul ejti a turistákat. A nagyközség látnivalói közé tartozik az 1931-ben épített Szent Imre római katolikus templom. Építészeti emlékei közül kiemelkedik a XVIII. század végén épült Malatinszky-kúria, a népi présházak, barokk lakóházak és a XIX. századi Sitkey-Nagy-kúria.
| |
Térképek
Képek
| |
