| |

42 000 lakosú zsupánsági székhely. Óvárosának fehér kövekből felhúzott házai érintetlenül őrzik a középkor hangulatát. A fényes kövekből kirakott szűk utcák kanyarulataiban váratlanul egy-egy gazdagon díszített templom bukkan fel, majd óriási napsütötte terekre érünk, ahol hat-nyolc utca összeszalad. Az egész város a 15. századi késő gótika képét mutatja, annak ellenére, hogy sok épület a reneszánsz vagy a barokk korban épült.
Tengerpartja lassan mélyülő, kiépített, kavicsos, helyenként homokos.
Látványosságok:
Városháza: 1542-ben épült, de az 1943-as bombázások után teljesen helyre kellett állítani. Kilencívű loggiája és oszlopos balkonsora teszi különlegessé.
Szent Jakab-székesegyház: Az épület alapvetően a késő gótika remekműve, homlokzatán és a templombelső bizonyos részein azonban reneszánsz emlékeket is felfedezhetünk. A kettősség a két építőmester szemléletével magyarázható. A székesegyház felépítésével eredetileg Juraj Dalmatinacot bízták meg, aki életművének tekintette az épületet. 1431-1473-ig megszállottként dolgozott rajta, de a halál megakadályozta a tökéletes befejezést. A templomot Niccolo Florentino 1505-ben adta át.
Városi Múzeum:Többek közt ibenik történetét mutatja be.
Szent Borbála-templom: A 15. századi gótikus épület falán 24 egységre beosztott, hatalmas óra látható. A templom kis egyházi múzeumként működik.
Rossini-Tobović palota: Az épület gótikus-reneszánsz stílusban készült. Falán a városi hosszmértéket feltüntető márványtáblát látjuk. A kereskedőknek a mérce fölötti szentképre kellett megesküdniük a helyes mérce használatára.
Szent Iván-templom: A reneszánsz stílusú műemlék a 15. században épült. A lépcsőfeljárót Ivan Pribislavić tervezte 1460-ban, míg a bábos korlát Niccolo Fiorentino műve. A templom tornyának óráját a város hajósai a törököktől zsákmányolták.
| |
Térképek
Képek a városról
| |